Két olyan borászt ajánlunk a Borcégéren barangolók szíves figyelmébe, akik eretnek módon készítenek nagyon finom és innivaló borokat. Közös nevezőjük, hogy mindketten nagyon sokáig érlelt bort engednek csak ki a kezükből. Ez egyáltalán nem magától értetődő dolog mifelénk, a honi borászok zöme kénytelen kipörgetni a palackjait a piacra és a polcokra, mert nem állhat a lé évekig a pincében, kell a lóvé. Ők, a vokányi (Villányi borvidék) Iványi Zsófia és mádi (Tokaji borvidék) Lenkey Géza nem engednek a negyvennyolcból, évekig érlelik a boraikat a hordóban és a palackban is, csak akkor bocsátják útjukra, amikor kellően érettnek és harmonikusnak érzik őket.

Negyvennyolc emlegetése Lenkey Géza esetében azért is indokolt, mert ama Lenkey János időben távoli rokona ő, aki a 80 huszárt hazahozta Lengyelországból, ami miatt ott volt az aradi halállistán, csak azért nem végezték ki, mert megőrült az aradi várbörtönben. Géza is úgy néz ki, mint egy huszárkapitány, fejjel kimagaslik az őt rendszerint körülrajongó hölgyek közül, szelídsége ellenére a kispesti focidrukkerek védelmére általa gründolt csoport frontvonalában harcolt huszárjai élén, boldogult úrfikorában a lelátókon. Lenkey borai „korszerűtlenek”, nem a friss-ropogós-franciás-modernista paradigma mentén készülnek (kivéve pár olyan, könnyed bevezetőnek szánt tételt, mint a zöldarany, barackos-levendulás, telt Fecsegő 2011-et, 1290 Ft). Aranyszínű, ásványos, a nagy rajnai rizingekére emlékeztető sajátos és finom, petroleum-aromával is díszes 2007-es Korposd Furmintja egy rajongója szerint igazi férfiparfüm (5270 Ft), november végén szüretelt 2004-es hárslevelűjének megunhatatlan, komplex vulkánillata van (5270 Ft).  A 2003-as Fordítás kamillateás-szalmás-medicinális édes bor (3150 Ft, kispénzű aszúkedvelőknek), a rézszínű 6 puttonyos Aszú 2003 fölött finom ánizsos-mentás-dohányos felhő kavarog (12.990Ft, szerencsésebb státuszú aszúkedvelőknek). Mélyszínű, maszkulin, kerek ásványborok a konzervatív borfogyasztóknak.

A hosszú, bő fél évtizedes érlelés mellett az organikus jellegű borkészítésre való törekvés, az adalékok és kemikáliák kerülése is közös a két eretnek borászban. Iványi Zsófia 2013-as hordómintáit kóstoltam a minap, melyek már most harmonikusak, de csak úgy 2019 körül engedi polcra őket, 2007-es és 2008-as tételei 2000-5000 froncsi között kaphatóak. Őt is azoknak ajánljuk, akik szeretik a természetesen készült, üde savú, koncentrált és jó italú, nagyon tiszta kézműves borokat. A Merlot 2013 olyan koncentrált, hogy lila könnyeket sír a pohár falára, a már most hibátlan balanszú, fajtajelleges, sűrű, gyümölcsös illat felett mintha finom ibolya- és gombaillat emléke lengedezne.  Ami rögtön feltűnik, az üde, finom sav (semmi élesség-érdesség). Karcsú és elegáns szerkezet, és noha persze fiatal és nyers benne a csersav, az ízkép is egyensúlyt mutat. Más borász jövőre úgy kipergetné a piacra, mint a sicc. A Kékfrankos 2013 kis szellőztetést igényel, majd először visszafogottan figyel, utóbb egyre intenzívebb, meseszép gyümölcsös illatot mutat (meggy), ami fölött csöppnyi levendulaolaj, avar és gomba emlékét lengeti a szél. Ez is őszinte bor, ízképe is egyensúlyban, kóstolva rögtön kirajzolódik a szép savtérkép és az elegáns szerkezet. A Villány vezető fajtájává vált Cabernet franc 2013 kinyíló-változó, gyümölcsös (piros bogyós, csipkebogyós) szépséges illatú,  egységes és elegáns bor.  Könnyed ízképe egy sós ízképvonallal kezdődik, majd virág és gyümölcs (cseresznye, meggy), kis kekszesség, eleven sav, még nyers és fiatal, de nem szárító csersav tartja. Semmi nehézség és v an egy elegáns vonás a háttérben, amiről leginkább egy jószagú fekete zongora jut az ember eszébe.

Nem rossz ötlet tehát egy méltó ételsor mellé Lenkey és Iványi-borokat illeszteni, pontosabban, e borsor mellé egy ételsort kitalálni, azért mondjuk ebben a sorrendben, mert hisz’ egy agapé során előbb jön a vörös, aztán a fehér.