bor, bormarketing, borkultúra

aBorcégér

A Chizay

2015. február 02. - LINOLEA

Van egy elfeledett, csodálatos magyar borvidék a Kárpátalján, ahol dolgozik egy modern, nagyon komoly műhely, a Chizay pincészet. A modern friss boroktól a gyümölcsborokon át az eredeti, mély édesborokig sokféle terméket készítenek, a friss tételek már kaphatók a CBA-ban. Az USA-ba is exportáló Chizay szeretné megvetni a lábát a magyar piacon is.

488165_528984107128401_1590390875_n.jpg

Szöveg és fotók: aBorcégér

Az egyik ilyen bor a Sauvignon blanc, melynek 2007-es változatáról így számolt be a Borászportál: Az egészen halvány árnyalatú bor illata hosszan tartó, nem változik, és nem tompul. Üde, tetszeni akaró, fűszeres, virágos, csalános jegyek határozzák meg illatban és ízben egyaránt. A könnyed hatáshoz ezeken túl a benne lévő szén-dioxid járul hozzá, amire szükség is van, tekintettel arra, hogy savérzete nem kiugró. Egyszerű, könnyed testtel bíró bor gondtalan délutánokhoz, amit römivel vagy bridzzsel töltünk ki. Ihatjuk akár fröccsként is, vagy dobjunk össze hozzá egy friss salátát.

Értékelésünk:Szigorú mércével mérve is nagyon jó bor“

nadaza_034.jpg

Ma az anyaországban már csak kevesek tudják, hogy Beregszász környéke és Munkács ma rendezetlen, igen szegényes képet mutató, periferikus világa nemcsak igazi, ősi, sikeres bortáj volt, ahol szinte mindenki a szőlőből élt, hanem a hősies nemesség, Zrínyi Ilona és Rákóczi, a szorgos és toleráns polgáriasság, a magyar nyelv, literatúra és a politikatörténet sűrű szövésű, termékeny, történelmi levegőjű kultúrtája volt. Beregszász körül a XII. századtól már biztosan borászkodnak, nagyobb fellendülés a török kiűzése után köszönt a borvidékre, ami a XVIII. század közepéig tart, amikor Ausztria korlátozza az exportot, illetve Lengyelország felosztása elvágja a borvidéket a lengyel-galíciai piactól. A filoxéra után újabb fellendülés jön, a XX. század húszas-harmincas éveiben 4500 hektár körül lehet a borvidék. Kárpátalja egészén a kollektivizálás után csaknem 17 ezer hektárra növekszik az ültetvények nagysága, de ennek háromnegyede csemegeszőlő és jelentős része izabella. A beregszászi borászkodás a rendszerváltást követően jó darabig tovább hanyatlott, de most rápillantva a hegyoldalakra, úgy tűnik, újjáéledőben van, sokfelé látni megművelt parcellákat-ültetvényeket, nagy erővel folyik a korábban jó hírű szőlősök rehabilitációja, amelyek a Szovjetunió idején mentek tönkre. 

dukai_vasarnap_017.jpg

Ennek a fejlődésnek az éllovasa a térség vezető műhelye, a Chizay, melyet az Iceberg LTD ukrán-amerikai-orosz befektetői 1995-ben hoztak létre Beregszászon. A sikeres vállalat korszerű, reduktív technológiával készült borainak 85 %-át belföldön értékesíti, de exportál Magyarországra, az Orosz Föderációba, Fehéroroszországba, Csehországba, Izraelbe, Nigériába és az Egyesült Államokba is. A pincészet nívós és modern kóstolótermei, munkácsi bormúzeuma és a régi fejedelmi borpincében berendezett kóstolóhelyisége, mindenekelőtt pedig minőségi borai európaias paradigmát képviselnek egy hajdan magas kultúrájú, mára szétzilálódott (bor)kultúrtájon. A Chizay ma 262 hektáron gazdálkodik Beregszász, Ilosva és Munkács határában, Nyugat-Ukrajna legmelegebb régiójában. Fő fajtái a rajnai rizling, az ottonel muskotály, a rizlingszilváni, a tramini, a merlot, a cabernet sauvignon és mások. 

borok_csf_sb_1_.jpg

http://www.chizay.com/ 

A bejegyzés trackback címe:

https://aborceger.blog.hu/api/trackback/id/tr657117519

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.